Húsvéti „kertészművesség”
Húsvéton túl már remélem senkit nem érint érzékenyen, ám pünkösd rokon ideje még talán helyet ad, hogy picit becibáljuk a témát a kritikus nagyító alá: „Mekkora összeget adjak a locsolkodó gyerekeknek?” Ezt a szokást őrizzük. De miért is? Mert így illik... De miért? Csak mert illik, meg mert így szoktuk. Ja, hogy ez az összes magyarázata, hogy miért neveljük továbbra is a fiúkat arra, hogy nekik alanyi (pontosabban kuki-) jogon jár (több) pénz, ami a lányoknak nem... Aztán meg sopánkodunk a patriarchális társadalom nőkre kedvezőtlen vonásain, az ugyanazon/több munkáért kevesebb/semmi fizetéseken... No, meg az elanyagiasodott ünnep eken... Az a helyzet, hogy észre sem vesszük, de már ilyen kicsiben kezdjük mindezek megalapozását. Félreértés ne essék, nem az ünnep/hagyomány ellen szólok. Ezeket mindenki szíve joga szerint őrzi, ápolja – amit maximálisan tiszteletben tartok és bízom benne, hogy mások is. Apró részletei felett viszont hajlamosak vagyunk átsiklani és legalizálni a „hagyo